Az Észak-pesti régió felelőse voltam

Mit tettem az elmúlt három évben? Hogyan szolgáltam a régiót, a cursillistákat, főként hogyan szolgáltam Krisztus ügyét?
A régiófelelősi tisztséget „megörököltem” férjemtől, Bélától. Illetve egy ideig nagy szeretettel együtt is végeztük e számunkra fontos szolgálatot. Az ő munkássága, lelkesedése segítette a most már egyedül végzendő tevékenységemet.
A „csapatunk” minden hónap első hétfőjén szokott összejönni, ultreyákat tartani. Én fél évre előre megterveztem a témákat, de kértem a résztvevőktől is ötleteket. Ez kezdetben nagyon döcögősen ment, de egyre bátrabbak jöttek az ötletek és a hozzá tartozó témafelelős megjelölése is. A témafelelős választotta, választja meg az énekeket, felvezeti a témát, lehetőleg sok tanúságtevéssel, és határozza meg a kiscsoportos kérdéseket. Herpy Gyuri atya a régió lelkivezetője, jelenléte, mindenkori hozzászólásai nagymértékben emelik az este lelki töltődését.
Az ultreyák időpontjáról az e-maillal rendelkezők számára minden alkalommal küldök emlékeztetőket, hívogató gondolatokat. Minden fontos információt is megírok, illetve a találkozásokkor elmondom.
Február óta átadtam a régió felelősséget Kőrössy Gábornak, illetve az új választásig egyetértésben, elkötelezetten együtt dolgozunk.

De Colores!
Bernolák Melinda

***

Beszámoló

A titkársági munkában a címlisták rendezését valamint Csákóy Gyuszi segítését az elő- és utócursillo munkájában vállaltam.
Az elő- és utócursillo területén ténykedésemről nem igazán tudok beszámolni.
Bár a cursillos rendezvényekként meghirdetett három helyi – pomázi, csobánkai – lelkinap szervezése, a tanúságtételekkel erősített dicsőítés, vagy most tavasszal, a tanúságtételes-képmeditációs Szentségimádás programok után a helyiek közül sokan folytatást kérnek, de mivel ezek inkább mind helyi események lettek, ezért nem „központi” munka, és persze nem is Gyuszi segítéseként lehet tekinteni őket. Ami viszont szerintem sikertörténet, a Vezetők iskolája, vagy most tavasszal a délpesti régió újjáélesztése, ezek szervezésében érdemlegesen sajnos nem munkálkodtam.
A címlista feladataihoz tartozónak gondoltam, hogy a két párhuzamosan futó levelezőlistából a kisebb létszámú lista tagjait megkeressem, és átirányítsam a bpcursillo listára. Néhány már nem „élő” e-mailcím kivételével sikerült a tagokat elérni, és integrálni.
A címlista adatait rendeztem, javítottam, fejlesztgettem, gyűjtöttem más egyházmegyében végzett, de itt élő cursillisták adatait stb,, stb.
A további javításra, napra készre hozáshoz nagy szükség lenne mindenkire, minden élő információra. Ezért kérem, hogy aki hall, értesül valami változásról, az jelezze, írja meg!
Sok lehetőséget látok még az adatbázis felhasználásában.
Nem is gondoltam bele, talán ezért is ért meglepetésként, hogy igen sok feladat, szerveznivaló, intéznivaló volt és van. Viszont, örömmel tapasztaltam, hogy a titkárság tagjai közül mindig volt valaki, aki el tudta vállalni egy-egy feladat felelős vitelét.
A grémium rendszerezett, figyelmes, odaszánt munkája pedig szinte sokkolt. Hiszem, hogy csak a Lélek vezetésével lehetett ilyen nagy teherbírású, előretekintő, és egyben sikeres a működésük, ezúton is köszönöm türelmüket, hozzáállásukat, szeretetüket.
DC
Bozi Gyuri

***
Hálaadó ima

Köszönöm Uram, hogy az elmúlt három évben szolgálhattam a Cursillo grémiumában.
Köszönöm a nehézségeket és az örömöket, amelyekkel megajándékoztál ez idő alatt.
Köszönöm a Barátokat, akikkel együtt szolgálhattunk.
Köszönöm János atyát, akinek adtál barátságot, mosolyt, erőt és időt a lelkivezetéshez.
Köszönöm Ádám határozott, megértő és szerető vezetését, mely sok örömteli és nehéz helyzeten segített át minket.
Köszönöm, hogy megajándékoztál az Esztergomban megtartott találkozóink baráti hangulatával.
Köszönöm az inspirációt, az elfogadást és a szeretetet, amellyel a vitás kérdésekben is mindig döntés tudott születni, és hogy egymás véleményét békében el tudtuk fogadni.
Köszönöm Szentlelked, aki minden alkalommal ott volt velünk, és vezette ezt a közösséget.
Köszönöm azokat az új női és férfi rektorokat, akiket fellelkesítettél erre a nehéz szolgálatra, ezáltal is megújítva hétvégéinket.
Köszönöm a békét és, amellyel létrehoztad egyházmegyénkben a Szent Gellért és a Boldog Özséb titkárságot, és azt a közös szolgálatot, amellyel az Országos Ultreya és a magyar központi honlap megvalósult.
Köszönöm helyszíneket, segítséget, befogadást, barátokat és atyákat, akik segítő szolgálatával a havi utócursillós találkozásainkból a Vezetők Iskolája megszületett, és hogy ehhez még Mallorcáról is küldtél egy igaz Barátot.
Köszönöm a Lélek vezetését, az erőt és a Barátokat a Kaposvári egyházmegyei szolgálathoz, és annak átadásához.
Köszönöm az Európai Ultreyát, a zarándoktársakat, hogy ott lehettem, a nagy találkozást Szentatyánkkal és az európai testvérekkel.
Uram, végül egy kérés: áldd meg az új vezetőség tagjait, az Ő szolgálatukat, és küldd el Szentlelked, hogy inspirálja, vezesse és kísérje szolgálatukat a következő három év során!
Ámen.

Csákóy Gyuszi

***

A zuglói herminamezői Szentlélek plébániához tartozom. 2001-ben voltam a saját cursillómon, amely életemet átalakító, átformáló hétvége volt. Már a következő évben munkatársnak hívott Maróti Gabi, az ő rektorsága alatt többször is átélhettem a cursillo megerősítő erejét a résztvevők szolgálatában, ugyanakkor a felkészülés és a három nap mindig önvizsgálatra is késztetett, és amely saját életemet, Isten-kapcsolatomat is meghatározza azóta is.
A plébániám cursillósainak programjaiért, rendszeres kiscsoportos találkozóiért vagyok felelős, ezért is lehettem 2012-től kezdve a cursillós titkárság tagja. A titkársági megbeszéléseken megszületett döntésekről, programokról örömmel számolhattam be a rám bízottaknak, ez sok közös örömteli eseményt, találkozást eredményezett (gondolok itt a vezetők iskoláján való részvételekre, az országos ultreyákra, a nagyon szép nagyböjti keresztutakra). Talán ennek is köszönhetően a plébániánkon kéthetente megtartott estéken szépen gyarapodó közösség alakult ki, sőt nagy örömünkre olyanok is csatlakoztak hozzánk, akik még nem végeztek cursillót. Reméljük, hogy talán már ebben az évben ők is részt vesznek a cursillós hétvégén.
Konkrét feladatként a titkárság tagjainak szóló lelkigyakorlatot kezdtem el szervezni Pallos Zsuzsával közösen, sajnos ez különböző okok miatt eddig nem valósulhatott meg, de bízom abban, hogy az elvégzett és befektetett munka előbb-utóbb gyümölcsöt hoz. Ebben az időszakban négyszer voltam munkatárs, külön öröm, hogy olyan rektorok „vezetése” alatt is, akiket eddig nem ismertem. Nagy ajándék volt ez számomra.
Érdekes és izgalmas volt részt venni a titkárság ülésein, nyomon követni egy-egy fontos, a Cursillo jövője érdekében szükséges lépés előkészítését, megfontolt és mélyen átgondolt indoklásait, megtapasztalni a vezetőség részéről azt az alázatot, amely a döntések meghozatalához feltétlenül fontos volt. Azt éreztem, hogy minden az egység megteremtése érdekében történik, még akkor is, ha egy-egy döntés kívülről, a világ szemében balgaságnak tűnt. Számomra új és nagyon jó tapasztalat volt felismerni azt, ami megkülönbözteti egy világi ügy érdekében működő szervezet és Isten országának köztünk jelenlévő hirdetését kitűző közösség tevékenységét. Hiszem, hogy ez a szemlélet az egyedül lehetséges mód, hiszen „Istennek a „balgasága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél.” Ezt a bölcsességet kívánom a Cursillo következő vezetőségének is.

De colores!
Földes Mária

***

Visszatekintés

Három évvel ezelőtt külön történt a világi elnök és a titkársági tagok megválasztása. Az előbbire az előkészítő időszakban nyolc személyre érkezett jelölés, akik közül egyedül én vállaltam a jelöltséget. Ezek után nem volt meglepő, hogy engem választottak meg. Akkor is, most is úgy érzem, hogy ha szükség van rám, akkor nem mondhatok nemet. A Jóistentől annyi kegyelmet kaptam a Cursillón keresztül, hogy legfeljebb törleszteni tudok neki azzal, hogy feladatot vállalok és teljesítek.
A választás után minden titkársági taggal személyesen beszéltem meg, hogy mely terület az, ahol kedve van dolgozni és ahol a leghasznosabb tud lenni. A legfontosabb feladatok (elő- és utócursillo, 3 nap, gazdasági ügyek, nemzetközi kapcsolatok, média) ellátására felkért tagokkal + a lelki vezetővel egy szűkebb Grémiumot hoztam létre, amely havi rendszerességgel jött össze, míg a tágabb Titkárság három havonta. Ez a szervezési forma bevált – a Grémium tagjai jól kiegészítették egymást, a nemek aránya (1:1), az életkori megoszlás, a „régiek” és „újak” száma optimálisnak bizonyult. Nagy köszönet mindannyiuknak a megtapasztalt odaadásért és segítségért! A Titkárság többi tagjával nem álltam ilyen szoros kapcsolatban, de az évi négy személyes találkozás és a szükség szerinti internetes vagy telefonos megbeszélés elégnek bizonyult a feladatok (címlista karbantartása, újság szerkesztés, régiófelelősség, pályázat figyelés és írás, fordítás) kijelölésére, az arról való beszámolásra. A választott tagok mellett állandó meghívott volt a Cursillo Iroda vezetője és minden régiófelelős. Köszönet nekik, hogy feltűnés nélkül, de annál hasznosabban végezték munkájukat; szívükkel és erejükkel hozzájárultak az egyházmegyei cursillo alakulásához.
Mivel egy közösség dolgozott, nehéz megmondani, hogy mi az, amit én kezdeményeztem, én vittem végbe. Az eltelt három évben elindultak folyamatok, történtek változások, amelyeknek cselekvő részese voltam. Ezek közül az alábbiakat tartom a legfontosabbnak.
1. Vezetők Iskolája
Hosszú előkészület után nálunk is létrejött a Cursillo egyik alappillére, a Vezetők Iskolája. Másfél éves tapasztalat után elmondható, hogy „lábra állt”, működik, lelki gyümölcsöket hoz.
2. Megállapodás a tétényiekkel
Nagy előrelépés történt az egyházmegyénkben működő másik cursillós ággal való kapcsolatban. Létrejött a Szent Gellért és a Boldog Özséb Titkárság. Megindult a kommunikáció köztünk, gyakorlattá vált a munkatársi feladat ellátása egymás hétvégéin. Formálisan megalakult a két titkárság képviselőiből álló Cursillo Tanács is. A kezdeti felbuzdulás után vissza kellett lépjünk a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház használatától, de reményeim szerint hosszú távon ez lesz a mi cursillós rendezvényeink otthona is.
3. Médiamegjelenés
Többek odaadó munkája eredményeképpen megújult és jelentősen gazdagodott a honlapunk, sőt megvalósult a nagyon régen várt országos honlap is. Évi három, köztük minimum egy nyomtatott számmal továbbra is megjelenik a De Colores. Ezen túl hírt adtunk magunkról a Magyar Kurírban, a Mária Rádióban.
4. Régiók
15 éve vannak a régiók, 15 éve keressük ezek igazi helyét. Nagy kincs azok lelkiismeretes munkája, akik régiófelelősként, aktivistaként mozgatják a cursillistákat, szervezik az ultreyákat és tartják a kapcsolatot a Titkársággal. Az első évben minden régióba elmentem, bemutatkoztam, megnéztem, mi történik ott. Továbbra is meggyőződésem, hogy a régióknak óriási szerepe van abban, hogy mennyire aktív a cursillós élet, hogyan sikerül hétvégét szervezni, megmaradnak-e frissen végzett cursillisták, találnak-e kiscsoportot.
5. Rektorok
Elcsépelt, de igaz jelszó a „fiatalítás”. A hétvégék lebonyolításához folyamatosan kerestünk új rektorokat. Mivel az ő felkérésük az én tisztem, jól látom, hogy mennyi akadálya van ennek a fiatalításnak. Nagyon örülök, hogy az elmúlt három évben tartott 5 női és 6 férfi cursillón 2-2 új rektort avattunk. Elhivatottságuk és átlagéletkoruk (~46 év) alapján is biztos pontjai lehetnek a jövőbeni hétvégéknek.
Idetartozik az első Rektorképző és a megújult Munkatársképző („Cursillo a Cursillóért”) megtartása is. A nagyon megfogyatkozott egyházmegyei cursillós papok mellett a legnagyobb kihívás új munkatársak bevonása és a régebbi, nem foglalkoztatottak ismételt meghívása. Ezen a téren nagy szerepe lehet ezeknek a kezdeményezéseknek.
6. Nemzetközi kapcsolatok
Új felelőse lett e területnek, aki szívvel-lélekkel végezte munkáját. Ennek köszönhetően folyamatosan benne élünk a Cursillo nemzetközi vérkeringésében, számos dokumentumhoz jutottunk hozzá, amelyek segítik a mozgalom ideológiai hátterének frissen tartását. Jól halad az Ideas Fundamentales 3. kiadásának fordítása is.
7. Gazdasági ügyek
A Cursillo működtetéséhez pénzre is szükség van. Jó kezekben tudhattam a Cursillo Alapítvány pénzügyeit és ez nagy biztonságot adott a munkámhoz. Új és sikeresnek bizonyult kezdeményezés volt a „Palanca fillér”, valamint az év végi adományozásra felhívó körlevél. Az ismételt kérések nyomán most már a többi egyházmegye is részt vállal a nemzetközi tagdíj fizetéséből és egy pályázat keretei között ugyancsak tudtunk plusz forráshoz jutni. Ezek mellett – ha nem is nagy, de – állandó bevétel az SZJA-ból felajánlott 1%.
Nem csak a mi egyházmegyénkhez kötődik, de fontos újdonság volt a „Kék könyv” megjelenése, amihez én is hozzájárultam szervezéssel, korrektúrázással. Ugyan megoszlanak a vélemények róla, de biztos vagyok benne, hogy ezt kell javítanunk és elfogadnunk, mert a magyar cursillós közösségnek közös imakönyvre volt szüksége.
Büszke vagyok a fenti területeken elért sikerekre, ugyanakkor nem titkolom, hogy voltak kudarcok is. Csak minimális előrelépést nem tudtam elérni a cursillós atyák számának növelése érdekében: egy atya ígéretet tett hétvége vállalására, egy másik pedig a gyóntatásba való besegítésbe. Személyes kudarcnak tartom, hogy nem tudtam szoros kapcsolatban maradni mindegyik régiófelelőssel és kellőképpen segíteni őket. Nem jutott kellő energiám a leszakadó titkársági tagok és korábbi rektorok megszólítására, a személyes beszélgetésekre. Ami siker, az közös siker, ami kudarc, az én kudarcom.
Három évvel ezelőtt Szent Pálnak a korintusiaknak írt alábbi gondolataival indultam: „Ennek a szolgálatnak a próbája folytán ugyanis dicsőítik majd Istent azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumát valljátok, és azért az őszinte közösségvállalásért, amelyet irántuk és mindenki iránt tanúsítotok. Imádkoznak is értetek és vágyódnak utánatok, mivel Isten kegyelme bőségesen áradt ki rátok. Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!” Most is csak ugyanezt tudom mondani. Deo Gratias!

2015. június
Kovács Ádám

***
Visszatekintés

Kedves Barátaim!
Három évvel ezelőtt Kovács Ádám hívott meg munkatársnak a Szeged-Csanád egyházmegyei II. férfi cursillóba, amelyet egy új régió – a Bel-Budai – felelősi megbízatása követett, és a legutóbbi választáson egy titkársági tagság.
Kezdetben próbáltam összeszedni különböző listákon található nevekből, címekből a régió tagságát, inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel.
Székely János püspök úr vezetésével, havi rendszerességgel elindítottuk Csákóy Gyuszival és a többi régióval közösen a Táltos utcában a budapesti ultreyákat. Ezeken az esteken népes tábor gyűlt össze a budapesti régiókból s Esztergomból. Ez a hely volt a Vezetők Iskolájának bölcsője is. A közbeeső két hetekben ugyanitt szerveztük a kiscsoportozást azon cursillistáknak, akiknek nincsen sajátjuk.
Miután a Vezetők Iskolája elköltözött a létszám hirtelen leapadt pár főre. Magam időközben több cursillón voltam munkatárs, és Juhász Karcsi vezetésével főleg a Szeged-Csanádi Cursillo beindításán segédkeztem-segédkezem munkatársként. Jelenleg egy cigány részvevők számára tartandó cursillóra készülünk, szintén Szegeden.

De Colores
Megyeri Attila

***
Három évvel ezelőtt csatlakoztam a titkársági csapathoz, az ürömiek képviselőjeként. A titkárságon belül pályázatokat írtam annak érdekében, hogy jobban tudjuk támogatni a cursillós hétvégék megrendezését, s a rászoruló jelölteket. Sikerült is néhányszor nyernünk, azonban visszatekintve e három évre a legfontosabb számomra az, hogy három alkalommal is munkatársként segíthettem másokon. Míg régebben nem tudtam megszólítani az ismerőseimet, ebben az időszakban több barátomat is el tudtam hívni cursillóra.
Ürömön már több csoport működik, az egyiket én próbálom összefogni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkatársaknak legyen aktív csoportja, így a cursillót követően egyszerűen be lehet kapcsolni az újonnan jötteket egy közösségbe.
Kísérletezünk azzal is, hogy összejöveteleinkre meghívunk olyan barátokat is, akik még nem vettek részt cursillón. Sokszor nem fogadják el a hívást, de óriási élmény, ha valaki eljön épp akkor és épp oda, ahol lennie kell.
Ilyen élményeket kívánok mindenkinek, a leendő Titkárság tagjainak is.

De Colores
Mihálffy Gáspár

***

Mi az, ami először eszembe jut, ha a grémiumban eltöltött utolsó három évre (2012 ősztől – 2015 őszig) visszagondolok? Milyen érzések jönnek fel bennem? Öröm, elégedettség és hála. Hála és köszönet Istennek azért, hogy igaz szeretetben és barátságban tudtunk együtt dolgozni. Ezt azért fontos kiemelnem, mert bár a mindenkori grémiumoknak is elsődleges törekvése volt ez, de igazán megvalósítani nem mindig sikerült.
Azt hiszem, hogy ebben is, mint minden másban, ami ebben az időszakban történt, kiemelkedő szerepe volt Kovács Ádám világi vezetőnek. Megválasztása után minden egyes vezetőségi tagot külön-külön, személyesen kikérdezett arról, milyen elképzelései, tervei vannak leendő feladatkörével kapcsolatban. Ezek a négyszemközti baráti beszélgetések az új ciklusra bizalmat és biztonságot adtak nekünk.
A rendszer, amit ő kitalált és alkalmazott, nagyon hatékonyan működött. A szűkebb vezetőséggel, a 7 fős Grémiummal havonta, a 18 fős Titkársággal (mely magába foglalta a régiófelelősöket) negyedévente üléseztünk.
A közös munka során öröm volt megtapasztalni, hogy Ádám körültekintő, előrelátó, igazságos, megfontolt, bölcs vezetője az általa irányított csapatnak. Nehézségek és megoldhatatlannak látszó problémák felmerülése idején is higgadt, nyugodt tudott maradt, ami minket is segített a legjobb megoldások megtalálásában.
Mindannyiunk számára fontos volt, hogy lelki vezetőnk, Székely János atya ‒ aki köztudottan igen elfoglalt ‒ a lehető legtöbb alkalommal legyen köztünk üléseink alkalmával. Ezért az ő programjaihoz, elfoglaltságaihoz igazítottuk megbeszéléseink időpontját, sőt a helyszínét is. Különleges, izgalmas és kedves időszak volt, amikor hóviharban, jeges, ónos eső áztatta úton a grémium tagjai hónapról hónapra Budapestről Esztergomba, János atya lakásához „zarándokoltak”, hogy ne neki kelljen felutaznia hozzánk. Cserébe ő a Szent Adalbert Konferencia Központ legszebb termében látott vendégül minket vacsorára. Nem kevés áldozattal járt eljutni az esztergomi helyszínre, de mint minden jó ügybe fektetett áldozatnak, ennek is jó gyümölcsei teremtek. Úgy érzem, ezek az események nagyon eggyé kovácsoltak minket! Felejthetetlen év volt ez!
2014-től a grémiumi összejövetelek helyszíne a Mária Rádió könyvtárszobája lett. Ez is bölcs döntésnek bizonyult, hisz János atya itt is „kéznél” volt: hétfő délutáni műsora végeztével a stúdiót elhagyva máris a grémiumba ülhetett. Rövid elmélkedésein és imádságain keresztül folyamatosan megtapasztalhattuk hitét, mely erőt és lendületet adott nekünk a felmerülő nehézségek és feladatok megoldásához. Sok ötlettel és újító javaslattal segítette munkánkat.
Számomra, mint a gazdasági ügyekért felelős személynek külön öröm, hogy ebben a ciklusban pénzügyileg sikerült talpra állítani az Alapítványt. Mihálffy Gazsi pályázati felelős érdeme, hogy 1 millió forint támogatást szerzett a Cursillónak. A másik sikeres pénzügyi akció ebben az időszakban a „Palanca fillér” volt, melynek bevétele lehetőséget adott sok rászoruló jelölt és munkatárs részvételi díjának támogatására. Öröm volt megtapasztalni ennek kapcsán a cursillós közösség erejét. Segítségkérésünk nyitott fülekre és szívekre talált!
Muszáj említést tennem még tavaszi közös római utunkról, ahol 50 magyar cursillóssal együtt audiencián fogadott bennünket a Szentatya. Felejthetetlen, egy életre szóló szép közös élménye a most leköszönő grémiumnak.
Az elmúlt 3 évben a grémiumban és a titkárságban végzett közös munkára jó érzésekkel tekintek vissza! Sajnálom, hogy lejárt a vezetőség mandátuma! Nagyon bízom abban, hogy a választás után felálló új csapat a jelenlegihez hasonlóan aktív, tettre kész, elkötelezett cursillósokból áll majd, és olyan jól szervező, ügyesen irányító remek világi vezető irányítása alatt munkálkodhat, mint amilyen Ádám!

De Colores!
Pallos Zsuzsa
Cursillo Alapítvány képviselője

***

Kedves Barátaim!
Három évvel ezelőtt Kovács Ádám felkérésére részt vettem a Cursillo Esztergom-Budapesti Egyházmegyei titkársági választásának előkészítésében. A jelöltállítás és a választás során én is bizalmat kaptam a választóktól. Földes Mária mellett engem bíztak meg a zuglói régió régiófelelősi feladataival. Mivel Mária már régen tagja a Kassai téri kiscsoportnak, jómagam a régióban működő többi kiscsoportot próbáltam megkeresni, ebben sajnos nem jártam sikerrel. Az Úr kegyelméből azonban plébániánkról sikerült jelöltet küldenem a 2014 novemberében megtartott férfi cursillóra Tahiba, ezután pedig megtaláltam plébániánkon egy Budatétényben végzett testvérünket. Hárman elhatároztuk, hogy kiscsoportot alapítunk. Azóta minden hónapban egy péntek estét együtt töltünk, imádsággal és beszélgetéssel. Reményeink szerint kiscsoportunk még idén gyarapodni fog. Van jelöltünk az őszi férfi cursillóra. Kiscsoportunk névadója és védőszentje Assisi Szent Ferenc. Fontosnak tartjuk, hogy háttérimával is támogassuk a cursillós hétvégéket.
Régiófelelősi munkámon kívül munkatársként vettem részt Horváth Zoltán atya újpesti híveknek Egerben tartott cursillóján, 2013 karácsonyi időszakában egy Budatétényben rendezett cursillós találkozón mondtam tanúságtételt, Kovács Ádámmal részt vettem cursillót végzett atyák látogatásában. 2014 őszén elvállaltam a De Colores újság szerkesztőségi munkájában való részvételt.
Köszönöm Isten kegyelmét és testvéreim felém áradó bizalmát. A szerkesztőségben végzett munkát és háttérimádságot a továbbiakban is szívesen vállalom Jézusért, a Cursillóért és értetek.

De Colores!
Pintér István

***

Az elmúlt három évben, sajnos csak keveset segíthettem. Gyakran fordítottam angol nyelvű szövegeket, cikkeket. A mozgalom nemzetközi hírlevelét fordítottam, ha időm engedte. Így alakult.

Poros Tibor

***

2012-ben őszinte meglepetésként ért, hogy rám is gondolt valaki a Titkárság tagjainak jelölése során. Több hétvégén is szolgáltam már addigra, de csak négy évvel korábban végeztem a cursillót, úgy gondoltam nagyon keveset tudok még a mozgalom hátteréről, működéséről, keveseket ismerek és kevesen ismernek. Meghatott a bizalom, amivel megválasztottatok, és Ádám bizalma, amivel a szűkebb Grémium tagjának is felkért. Meg is ijedtem, mert tudtam, hogy munkahelyi és egyéb kötelezettségeim mellett nehéz lesz újabb feladatokat is ellátni. Örömmel töltött el, amikor Ádám a nemzetközi felelős feladatára kért fel: testhez álló és nem túl időigényes feladatnak tűnt. Beszámolóimat a 2013-as bécsi és a 2014-es toledói találkozókról olvashattátok az újság korábbi számaiban. Sok szép élmény, érdekes tapasztalat és új barát kötődik ezekhez az utakhoz, de természetesen a legnagyobb kegyelem a római zarándoklat szervezése, lebonyolítása és a Ferenc pápával való találkozás ma is bennem élő csodája volt.
A nemzetközi találkozókon jó volt látni milyen eleven és erőteljes a mozgalom pl. Spanyolországban, Olaszországban, Írországban vagy Portugáliában, de azt is észre kellett venni, hogy a gyökerektől, az eredeti karizmától elszakadva olyan országokban is hanyatlásnak indul a Cursillo, ahol egykor virágzott. Itthon pedig a Grémium tagjaként a Cursillo sok öröme és gyümölcse mellett a válságtünetekkel is szembesültem: még az évi két-két hétvégénkre is nehéz jelölteket találni a férfiaknál, illetve új rektorokat, munkatársakat a nőknél; több régióban hiányoznak azok a közösségek, kiscsoportok, ahova a frissen végzettek bekapcsolódhatnának, és még sorolhatnám. Úgy gondolom, ezekkel a problémákkal őszintén szembe kell nézni, és a megoldást az eredeti karizma tanulmányozásában fogjuk megtalálni. Erre szólított fel minket hozzánk intézett beszédében Ferenc pápa is: „.. a kezdeti karizmát le kell fordítani az adott kultúrába. De nem kiforgatni! Hanem lefordítani! A karizmának meg kell maradnia, de lefordítva.” Ahhoz, hogy az eredeti karizmát, amit az 1940-es években Mallorcán Eduardo Bonnin és társai a Szentlélektől megkaptak, hitelesen le tudjuk fordítani a mi mai környezeteinkbe, ismernünk kell azt és kapcsolatban kell lennünk vele. Ezért nekem az elmúlt három évből az ebbe az irányba tett lépések a legfontosabbak: az eredeti beszédvázlatok tanulmányozása, a Cursillo a cursillóért hétvége megszervezése mallorcai barátaink programja alapján és persze a Vezetők Iskolájának elindítása. Ez utóbbi különösen fontos, mert a három év legalapvetőbb felismerése számomra, hogy egy mégoly kiváló és lelkes tagokból álló Titkárság vagy Grémium sem képes előrevinni a mozgalmat, ha hiányzik egy élő, aktív közösség, ahol mindazok együtt vannak, akik tudnak és akarnak tenni a Cursillóért. Azt remélem, hogy a megkezdett munkát folytatva a következő Titkárság már egyre nagyobb mértékben tud majd támaszkodni erre a közösségre!

Szieberth Máté

***

A napokban múlt éppen 20 éve, hogy először lehettem cursillós munkatárs. Az ilyen kerek évfordulók segítik, hogy számvetést csináljunk. Mennyire sok ajándékát tapasztaltam meg az Úrnak, elfogadó, szerelemes szeretetét, és milyen sokat tanultam általa, Vele a cursillókban.
Az elmúlt 3 évben több új program szervezésében vehettem részt, Arsenio papi lelkinapjai, rektorképző, Cursillo a Cursillóért, Vezetők iskolájának kiscsoportja. Ezek legfontosabb tapasztalata, hogyha sikerül a Lélekre hagyatkozni, vezetését elfogadni, jó gyümölcsök születnek. És ahogy a cursillókon is mondjuk: „Közösség szül közösséget”, az is fontos élmény, hogy minden program szervezéséhez kiscsoport, munkatársi közösség szükséges. Az együtt ötletelés alapja a közös imádság, barátság, önátadás.
Ezekben az években sokat foglalkoztam az eredeti, Bonnin által leírt vázlatokkal, a mallorcai cursillistáktól kapott Cursillo a Cursillóért programmal. Örömteli élmény számomra, hogy amit az elmúlt években tanultam, tapasztaltam a cursillókon, azok alapja egyezik az eredettel. Lelkesít, hogy amit Bonnin és közössége létrehozott, az ma is sok embert visz közelebb az Istenhez. Ezt tapasztaltam meg a Kaposvári egyházmegye női cursillóin is.
Amikor felnőtté válnak gyermekeink, meg kell tanulni őket útjukra bocsátani, az „út széléről” imáinkkal, elfogadásunkkal, esetleg tanácsainkkal segíteni. Ehhez hasonló érzések voltak bennem, ahogy az Esztergom-Budapesti, a Kaposvári, illetve a Székesfehérvári egyházmegye új női rektorait segíthettem első hétvégéjükön. Újra átéltem a magam izgalmait, próbálkozásait. De jó is lenne, ha az általam kipróbált zsákutcákat nekik már nem kéne bejárni!
Terveztem, hogy a már régóta aktív és a most kezdő fiatal rektorok közösségét kialakítom, de sajnos ennek megvalósításában már nem tudtam előrelépni.
Köszönöm Krisztusnak, hogy számít rám, és nektek, cursillós barátaim, közösségem, hogy nemcsak Krisztusra, hanem rátok is számíthatok.

De colores!
Várdai Judit

***

Beszámoló

2012. októberében nagy megilletődöttséggel vállaltam el a titkársági munkában való részvételt. Azon a véleményen voltam ugyanis, hogy ideje átadni a stafétabotot a fiatalabbaknak, hiszen már 1995-óta veszek részt a Cursillo munkájában különböző területeken (munkatárs, rektor, grémium). Az a tény azonban, hogy tavasszal túléltem egy nehéz műtétet, és hogy sok cursillós társam adott bizalmat a jelölőlistán nekem, úgy véltem Isten mégis szán még nekem valami feladatot ezen a téren is.
Kovács Ádám a cursillós lelkigyakorlatok szervezését és a De colores újság szerkesztését bízta rám. Mindkét feladatra örömmel mondtam igent, mert az előző években is volt alkalmam tapasztalni, hogy milyen sok gyümölcsöt hoz cursillós életünkbe az elmélyülés, és a jelentkezők számából ítélve milyen nagy igény van rá. Az újságszerkesztés pedig – minthogy bölcsész vagyok – szakmába vágó feladat volt.
Székely János és Herpy György atyák vezetésével, 29 résztvevővel került sor a 2013. évi cursillós lelkigyakorlatra – nagy sikerrel. A témát az aktuális „Hit éve” és Ferenc pápának az éppen megjelenő, „A hit fénye” c. enciklikája adta. Gyuri atyának az Eucharisztiáról szóló elmélkedései sokunkban mély nyomot hagytak. A 2014. évi lelkigyakorlatot Kövesdy Zsolt atya tartotta Tahiban. Témája: „Az Úr szolgálóleánya” és cursillós életünk volt. Ennek szervezését elkezdtem, de befejezni és résztvenni rajta már nem tudtam, közbe szólt egy újabb betegség. Köszönöm Fabók Ildikónak, hogy átvette tőlem a feladatot.
De Colores újság: évente három szám megjelenését terveztük. A karácsonyi és húsvéti számot nyomtatásban, a nyárit csak elektronikus formában. Igyekeztem tematikus számokat összeállítani, az aktuális cursillók élménybeszámolóin és híreken kívül helyet kaptak tanúságtételek, bemutatkoztak a régiók, köszöntöttük a jubiláló papokat, stb. Szerkesztésemben megjelent 2012 decemberében egy, 2013-ban három, 2014 áprilisában egy szám. 2014 nyarán sajnos, – a fent említett ok miatt ezt a feladatot is át kellett adnom. Köszönöm azoknak, akik a helyembe léptek, és így a karácsonyi szám megjelenhetett. Az volt a tapasztalatom, hogy érdemes megtartani a honlap mellett az újság nyomtatott változatát is, mert egy-egy hosszabb élménybeszámolót sokan szívesebben olvasnak nyomtatott formában. Köszönöm, hogy Fabók Dávid olyan készséges volt az újság tördelésének és nyomtatásának intézésében, Dessewffy Mária a postázásban.
Hálával gondolok vissza az elmúlt évek cursillós munkáira, az együtt gondolkodásra, tevékenységre. Hiszem, hogy Krisztus most is számít rám – igaz más területen.

De colores!
Velenczei Kati

***
Visszatekintés

Épp tizenkét éve, hogy Velenczei Kati megkért, segítsek Pallos Zsuzsának a titkársági feladatokban. Szívesen vállaltam, bár nem tudtam pontosan mit kell tennem. Ez fokozatosan alakult ki. Azóta is minden hétfőn 9 és 11 óra között a Cursillo Titkárságán vagyok, helyileg a Szt. István Bazilika Kegyeleti Irodájában. Ilyenkor adom ki a rektori csomagot, ill. a megmaradt anyagot veszem vissza. Kérésre a vidéki régiók részére postázom az igényelt imakönyveket, kereszteket. Naprakész nyilvántartást vezetek a cursillon résztvevőkről, akik újságot kapnak, ill. a befizetésekről. A titkárságra érkező leveleket továbbítom a címzettek részére. Telefonon tájékoztatást adok a cursillo időpontjáról, helyéről az érdeklődőknek. Sajnos az évek során nem tudtam elérni, hogy azok, akiknek megváltozott a lakcímük, jelezzék. Az újság postázások után minden alkalommal 8-10 db újság visszajön azzal, hogy a címzett elköltözött. Ha sikerül telefonon, vagy email címen keresztül megtudni az új címet, utólag postázom az újságot.
Az elmúlt három évre visszatekintve megtiszteltetésnek érzem, hogy részt vehettem a titkársági üléseken. Jobban megismertem a vezetőség tagjait és nyomon követhettem egy-egy fontos döntés meghozatalához vezető utat, a titkársági tagok átgondol hozzáállását, indoklását.
Köszönöm Jézusnak, hogy számít rám és elfogadta csekély szolgálatomat a cursilloban.

De colores
Visyné Éva

***
Visszakerestem a 2012-es titkársági választásra írt bemutatkozó beszédemet. Akkor arról beszéltem, hogy a jelölésem azt fejezi ki, hogy széphalmiak – ahol a Cursillónak komoly hagyománya van – szeretnének a Cursillo vérkeringésébe jobban bekapcsolódni. Azt is elmondtam, hogy munkatársként sokan részt vettek tőlünk cursillókon, és hogy van egy olyan vágyunk, hogy szeretnénk egy női cursillós felkészülést és hétvégét széphalmi csapattal megtartani.
A választás után Ádámmal megbeszéltük, hogy milyen feladatot is kaphatnék a titkárságban. Ez a média lett. Legfontosabbnak ebből a honlap körüli teendőket tartottam. Egy jól működő honlap adminisztrációs feladatait kaptam meg, volt mire építkezni. Először tartalmi-strukturális változtatásokkal kezdtünk, új menüpontokkal. Legfontosabb talán a hangtár megalkotása meg a főoldal átrendezése volt. Nagyon szerettem volna, ha kiemelt helyet kapnak régiós hírek, a régiós találkozók. Nyilván nem elégséges eszköze ez a hírblokk az utócursillónak, de azt gondolom, mégis elengedhetetlen, mert nyilvánvalóvá tudja tenni, hogy élő közösség vagyunk. Köszönöm minden régiófelelősnek, aki érette ezt a célt, és híreit megosztotta a tágabb közösséggel.
A honlap fejlesztője, Fabók Péter minden kérésemet és elképzelésemet szakszerűen megcsinálta, nagyon könnyű dolgom volt. Aztán most tavasszal meglepett minket azzal, hogy az egész lap dizájnját megújította. Nagyon örültem ennek. Lettek képek és lettek színek. Szeretem ezt a weblapot.
Aztán igyekeztem a híreinket megosztani veletek a listánkon, Facebook-csoportunkban is mindig. Néha féltem, hogy már unalmas vagyok a sok jelentkezésemmel.
Még arról is egy pár szót, hogy mi lett a széphalmi vággyal, hogy magja lehessünk egy női hétvégének. Ez a vágyunk 2013-ban, 2014-ben is és idén is valóra válhatott. 2014 novemberében én lehettem a rektor, azóta is nagy öröm erre visszagondolni, meg persze az egész addig vezető útra, például arra, ahogyan a tapasztalt rektorok engem segítettek. Nyolc kiváló asszonnyal, akiket nagyon szeretek, és Székely János atyával meg Marton Zsolt atyával – akinek ez volt az első cursillós szolgálata – alkothattuk a munkatársi csapatot azon a három szép napon. Nagyon jó velük találkozni azóta is. Persze szintén nagyon jó a résztvevőket is újra látni mindig. Ez Marosiné Andi régiófelelősünk segítségével már kétszer is megtörténhetett nagyobb körben, a helyi ultreyáinkon. Nagyon hálás vagyok Andinak, hogy fáradhatatlanul szervezi ezeket a találkozókat.
Az elmúlt három évet összegezve azt írhatom, hogy rájöttem arra, hogy tényleg nagyon szeretem a cursillót, nagyon fontosnak tartom, olyan ajándéknak, amelyet még sok embernek oda kell adnunk. Ami nehézség volt számomra, hogy sokszor nem tudtam eljutni a grémiumi, titkársági ülésekre. Emiatt persze maradt bennem sok hiányérzet.

Weisz Teodóra