Bizonyára sokan vagytok most együtt, földiek és Égiek egyaránt. Erdélyből lélekben összekapaszkodunk a hazaiakkal és érted, veled küldjük fohászainkat a Jóságos Istenhez, akinek irgalmas és végtelenül szerető Természetéről olyan lelkesedéssel tanítasz minket. Köszönlek téged, mert általad szólt hozzánk az Isten, amikor azt mondtad, hogy értékesek vagyunk, hiszen Ő nem teremt selejtet, és hogy sebzettségeinkkel nem vagyunk magunkra hagyatva. Hogy a felelősség az mindig a mienk, amivel a másikunk felé kell fordulnunk, és szeretetünkkel gyógyítanunk őt. Hogy nekünk kell megtenni az első lépést, és hogy időt pazarol az, aki a másikat meg akarja változtatni. Hogy nem az a baj, hogy bűnösök vagyunk, hiszen csak Isten tökéletes, hanem az, hogy nem hiszünk az Ő megbocsájtó szeretetében. Köszönöm, hogy megsejtetted a szentmise végtelen értékét, Krisztus rajongó szeretetét irántunk, és hogy úgy fogadsz el és szeretsz minket, ahogyan azt Jézus tanítja. Köszönöm a Házas Hétvége csodájának közvetítését, a Cursillót és az örök negyedik nap valóságát, a gyógyító lelkigyakorlatokat, és hogy fáradtságot nem ismerve szolgálod mindig Istent közöttünk. Köszönöm az erőt, a hitet, a lelki fiatalságot és lendületet, a szeretetet, amivel megajándékozott téged az Isten a mindannyiunk fejlődésére és gyógyulására. Ahogy mindig mondod: a szeretet szeretetet szül. Szeretetedért szeretetünkkel gondolunk rád és imádkozunk érted.
Orbán Marika és a veled ünneplő erdélyiek