Arra gondoltam, hogy az utócursillóról beszéljünk, bár tegnap már volt szó róla. Talán ma részletesebben tudom mondani, hogyan működik a kiscsoport és az ultreya, kérem, hogy kérdezzetek, ami titeket érdekel erről.

• Jól hallottuk, hogy a nálunk „asztalbeszélgetések”-nek hívott megosztások nem az asztaloknál, hanem folyosón beszélgetve történnek?
A.P. Az előadások után nem beszélgetünk az asztal körül. Az előadás utáni kis pihenés 20 percig is eltarthat, melyből 10 perc alatt foglalják össze az előadáson hallottakat, a másik ca. 10 percben rajzolják le, amiről beszéltek. Persze nem vesszük nagyon komolyan ezt a 10 percet, hagyunk egy kis szabadságot is. A munkatársak, akik az asztalnál vannak, segítik őket, hogy jól beszéljenek az elhangzottakról, amikor ezzel készen vannak, akkor pihenünk.
Fontos, hogy a munkatársak és a rektor ezekben a szabad időkben beszélgessenek. A rektor beszélgessen azokkal a munkatársakkal, akik ott az asztalokban vannak, de ezen túl a rektor mindenkivel beszéljen a Cursillo három napja alatt, járjon körbe. A rektor mindenkivel legalább 1-2 mondatot tudjon váltani.

• Mi arra törekszünk, hogy legalább 30 perc legyen az előadás után a beszélgetésre az asztalokban. Ebben a 30 percben szintén van 10 perc a rajzolásra, a megmaradt 20 percben a jelöltek mondják el 3-4 percben a beszédhez kapcsolódó véleményüket és ehhez irányított kérdéseket adunk.
A. P. A Cursillo tanúságtétel mindenek előtt. Fontos, hogy a jelöltek megértsék a rollók vázlatát. A Cursillo célja nem az, hogy katekézist vagy hitoktatást adjon. Az én Cursillómon csak 2-3 gondolatot szoktam adni az embereknek. Az biztos, hogy én egy más környezetben nevelkedtem. Ugyancsak fontos, hogy a résztvevők jegyzeteljenek a füzetükbe, miközben hallgatják az előadást, az elhangzott lényeget így magukévá tegyék. Az utócursillóban ők érdekelve vannak, ha beszélgetünk az előadások tartalmáról. A három napnak a gondolata mindenképpen a karizmatikus fellángolás.
Ha részletesebben akarunk beszélni az előadások anyagáról, azt mi az utócursillón beszéljük meg. Az a fontos, hogy a következő három dolog meglegyen:
1. találkozzon önmagával, így elfogadja, hogy 2. találkozik Istennel, majd ezekből következik, hogy 3. találkozik a közösséggel. Kell, hogy a beszédek során érezzék mindhármat. Érezzék, hogy Isten végtelen nagy szeretettel szeret bennünket. A kegyelem előadásban halljuk, hogy legyünk igazi személyek a világban, és hogyan legyünk igazi hívő emberek az egyházban. Használjuk fel azokat a kegyelmeket, amiket az Úr ad minden pillanatban - ez a hit beszéd, amit mi megélünk. Jézus és én együtt többséget képezünk a világban, ez a vallásosság előadás. Istennek a jobb megismerését a tanulás előadásban halljuk. Hogy az életben jobb vezetők legyünk, beszélünk arról, hogyan múljuk felül az összes akadályt, amit a gonosz szellem teremt. Így csak Isten szeretetéről tudunk tanúságot tenni a világban. Minden lelkiségi mozgalomnak megvan a saját módszere, így a Cursillónak is. Ezek az eszközök segítenek, hogy a hitben növekedjünk.

• Az asztalbeszélgetésekben mi a főnök és a titkár feladata?
A. P. Ez elsősorban jelképes dolog, bizonyos rend. Fontos, hogy legyen egy főnök az asztalnál, hogy maradjunk a tárgynál. Erre kell figyelnie a főnöknek. A titkárnak össze kell tudni fogni a dolgokat. Ezért kell olyan titkárt választani, aki jól összefoglalja az asztalnál hallottakat.

• A munkatársak személye ismert a kezdetektől fogva?
A. P. Soha nem mondjuk meg, hogy kik a munkatársak, de a jelenlévők felfedezik, hogy ők a munkatársak, de soha nem mutatkoznak be munkatársként.

• A titkár szerepére visszatérve, a három nap alatt mindig ugyanaz a személy a titkár?
A. P. Igen, nem változik a személy.

• A vázlatok ismertetése után, a tanúságtételek után a tanítórész rovására csak tanúságtétel történik?
A. P. Az előadások olyanok, mint egy fa. Gyökerei szilárdak, erős törzse, erős ágai vannak. Ez a tanítás. Fel tudjuk díszíteni ezt a fát levelekkel, virágokkal, ez a mi hozzáadott tanúságtételünk. A tanítás állandó, a díszítés, ami nagyon fontos, különböző. Azonosuljon a tanítással, vagyis a fa törzsével, hogy például a vallásosság vagy a jámborság előadásban az előadó természetesen azonosuljon a tanítással, hiszen akkor tud igazi tanúságot tenni.

• Ha el akarom mondani a vázlatot és a magam tanúságtételét, akkor kifutunk az időből, kénytelenek vagyunk időnként egy-egy ágat lefűrészelni, mert időben nem jön össze a dolog.
A. P. Ennek a fának a törzséből jönnek erős és gyenge ágak is. Ahogyan én látom: tanítás és ehhez a saját tanúságtételemet teszem. Nagyon fontos, hogy az előadó azonosuljon a témával.

• A vezetők beszédet véve: ha ebben a beszédben csak a vázlatot mondom el, akkor az elmélyülésből és a vázlatból elveszek. Nagyon megy az idő a vázlat elmondásával.
A. P. Ha olyan erős a vázlat és olyan sok anyag van benne, hogy a személyes tanúságtétel nem hangzik el, az baj. Fontos, hogy személyes tanúságtétel legyen benne. Például arra készültem, hogy ma délelőtt a kiscsoportról is beszélek. Arról szerettem volna beszélni, amikor a Cursillo után megtartjuk a kiscsoportos összejöveteleinket. Itt van egy nagy csomag papír, amiről biztosan már nem tudunk beszélni.

• Tegnap a püspök atya tett említést, hogy menjünk vissza az alapokhoz. Derék törekvés, de nem értem az alaptételt. Venezuelában rögzítették a vázlatok egy részét és ezután keletkezett az, amiből ma szerte a világon dolgoznak. Amit 1992-ben adtak ki az USA-ban. Két alapdokumentum, az Ideas Fundamentales és az 1992-ben Kanadában kiadott Vezetők kézikönyve, ami az USA-ból származik. A Cursillo fejlődése során eljutott mindenkihez. Ennek alapján dolgozunk mi. Milyen alapokhoz kell visszamenni? Mi a helyes út?
A. P. A Cursillo eredetétől kezdve sok újabb alkalmazás történt az eredetihez képest. A különböző átdolgozások egymásra halmozódtak, és szépen lassan eltértek az eredeti gondolattól. Az USA-ban a Vezetők kézikönyve és az Ideas Fundamentales című könyv használatos. Az első Cursillo, amit Mallorcán a Vezetők kézikönyve alapján tartottak, két forrásból táplálkozik. Az 1965 és 1985 közötti időszakban sok fejlődés volt. 2002-2003-tól kezdve van egy visszatérés Spanyolországban, Venezuelában és Brazíliában. Az USA-ban a régi Vezetők kézikönyvét most szerkesztik. A Világ Titkárság törekvése is visszatérés a Cursillo eredeti alapjaihoz. Ezeket a visszatéréseket a legjobb szándékkal csinálják. Ezek a fejlődések, amik történtek a Cursilloban, azért történtek, hogy beágyazzák a Cursillót a plébániai tevékenységekbe. Ezek a fejlesztések a papok oldaláról érkeztek, ami természetesen jó szándék. Egy plébánián sokféle lelkiségi mozgalom van, amikben azok a személyek vesznek részt, akik ugyanazon a plébánián találkoznak. A Cursillo eredeti elképzelése, hogy a világban apostolkodjunk. XII. Pius pápa (1876-1958) kérte a plébánosoktól, hogy figyeljenek a területükön lévő nem-hívőkre – akik éppen hozzád tartoznak -, mint a hívők. Ezt a gondolatot VI. Pál pápa (1897-1978) és II. János Pál pápa (1920-2005) is osztotta, dolgozzunk a világban, mindannyian a környezetünkben. Ezért született a Cursillo. Nem azért, hogy a plébániának legyen egy szervezete. Amit egy cursillista egy plébánián meg tud tenni, azt nagyon fontos, hogy megtegye, de nem az a célja a Cursillónak, hogy erre képezze ki a cursillistát. A Cursillo célja az, hogy oda menjen a cursillista, ahová a pap nem tud elmenni és kapcsolják be az embereket a plébániákra. A nem hívőket és a kevésbé hívőket egyaránt.

• Igen, mi mindannyian így gondoljuk.
A.P. Portugáliában, Itáliában jártam. Ezekben az országokban is elmondták, hogy szeretnének visszatérni az alapvető gondolatokhoz.

• Mit kell tennünk ebben a helyzetben? Várjunk egy egységes alapra és azt fordítsuk le?
A. P. Székely püspök atya azt kérte, hogy csináljam meg ezt a dokumentumot. A rektornak a vezérfonala és a munkatársaknak a vezérfonala legyen meg. Most ezen a két könyvön dolgozom és a püspök úrnak küldöm meg, hogy itt Magyarországon publikálható legyen. Minden út Rómába visz, de mindegyik út egy út. Ha nekem megvan a saját utam, akkor ne akarjak másokat utánozni. A Cursillo úgy születik meg, ahogy én most itt elmondom. Amit ti csináltok az nagyon jó! Spanyolországban csinálnak vegyes Cursillókat, férfiak és nők együtt, ez egy másfajta Cursillo és ez nem az eredeti Cursillo. Az eredeti külön három nap a férfiak és külön három nap a nők számára, tehát ez a mostani spanyol nem az eredeti. Például lehet kétnapos Cursillókat is csinálni, de az nem az eredeti Cursillo. Van, aki egynapos Cursillót akar csinálni, jó, de az sem az eredeti.

• Alapvető dolog, hogy visszamegyünk az eredeti tanításhoz? Például a rendi szabályzatot soha nem szó szerint teljesítem, mert a szabály arra való, hogy a Lélek minél szabadabban működjön. Ebben az esetben a Cursillo Lelke minél szabadabban működjön. (Hofher József SJ)
A. P. Egyetértek veled. A betű, az betű. A Lélek, ami éltet. Egy szerzetes lehet klauzurában élő, vagy a világban élő. A Cursillo abból születik, hogy mi tegyünk tanúságot ott, ahol élünk és vagyunk. A legfontosabbak legyenek rögzítve, de maradjon játéktér, erre kapunk is lehetőséget.
Amikor 1948-ban megszületett a Cursillo, nem volt megírva az Ideas Fundamentales. Majd következett egy világtalálkozó Mallorcán és akkor fogalmazódott meg, hogy csináljunk egy könyvet, amelyben leírjuk a Cursillo alapvető gondolatait. Ezt egy venezuelai spanyol pap (Tesario Hill) kezdeményezte. Meg is egyeztek az akkori cursillisták, hogy elkészül ez a könyv. Két-három év múlva megjelent az Ideas Fundamentales. Majd ezt követően négy pap (az egyik püspök) elhatározta, hogy átdolgozzák ezt a könyvet és ehhez alakítanak egy bizottságot. Eduardo Bonin ezt nem fogadta el, de ennek ellenére mégiscsak elkészült az átdolgozás, amely az Ideas Fundamentales második – változtatott – kiadása lett. Ez nagyon különbözik az első kiadástól. A második kiadás az, amit ma ismerünk! Tehát – sajnos – ezt ismerjük mi most.
Kérdezitek, hogy mi az Ideas Fundamentales 1-hez képest az alapvető változtatás? Hogy mi a kettő között a különbség, eltérés? A második kiadásban az szerepel, hogy a cursillisták a plébániák szolgálatára legyenek, tehát a második kiadás klerikális lett! Akváriumban keressük a halakat. 15-20 évig nem szólt Eduardo erről, de volt egy kanadai pap, aki kérte Eduardot, hogy mondja meg mi a véleménye erről. 1992-ben volt Mallorcán egy olyan kongresszus, melyen a Cursillo alapvető igazságairól beszéltek. 2002-ben megtartották a második beszélgetést, amelyben a Cursillo alap-karizmájáról beszéltek. Majd ezt követte hamarosan a harmadik találkozó, ahol a negyedik napról, a lelkiségről volt szól. Tesario Hill Venezuelában nagyszerű munkát végzett, egész Dél-Amerikában is, azonban sajnos eltért a Cursillo alapvető dokumentumától. Levélváltás történt Eduardo és Tesario Hill között, melyben megemlítik a különbözőségeket, amelyek vannak. Pater Hill megírta Boninnak, hogy egyetértek veled ebben és ebben, Eduardo válasza, hogy ez nem így van, mert ti nem úgy csináljátok, ahogy jó lenne. Az utolsó 10 évben komoly törekvés van arra, hogy visszatérjünk az eredeti forrásokhoz.

• Menjünk vissza az eredeti, bonini gyökerekhez.
• A plébániák missziós tevékenységet csináljanak kifelé, ez lenne a normális. Mást értenek a plébániai munkán. Misszió, ez a legfontosabb.
A. P. Akármit teszünk az Úrért, az nagyszerű és jó. A lényeg, hogy mit teszünk, nem annyira az, hogy hogyan. A lényeg, hogy mit.

• A kiscsoportok a Cursillo után a plébános vezetésével dolgozzanak?
A. P. Minden csoportnak, mely a plébániákon működik megvan a saját célja. A plébánián legyen világi hívő, aki a plébánossal együttműködik. A világi hívők csinálnak például hitoktatást. A Cursillónak nem az a feladata, hogy ezekben a munkákban vegyenek részt a cursillisták, de ott lehetnek. Ha egy plébános kéri, hogy segítsek, odamegyek segítek neki. Nem az a célja a Cursillónak, hogy ezekben segítsen, hanem mint keresztény megyek oda, aki ehhez a plébániához tartozik. Madridban volt egy nagy találkozó, ahol beszéltem a Cursillóról, elmondtam, hogy a cursillista feladata, hogy alakítsa a környezetét mindenütt a világon. Egy 10 fős asztalnál erről beszéltünk. Vártam, amíg mindenki elmondja a magáét. Arról beszéltek, hogy a környezetükben börtönben, kórházban, plébánián, ki hol tevékenykedik. Azt válaszoltam, hogy nem ezek a mi környezetünk, az én környezetem a saját házam, a vállalat, ahol dolgozom és a hely, ahol a szabadidőmet töltöm. Erről a környezetről írt XII. Pius pápa, amiről már beszéltem, és ez volt Szent Pál környezete is.
Mallorcán lakom, de Spanyolországban más területeken is dolgozom. Az ottani plébánossal jóban vagyok, szívesen segítek a plébánián. Mint cursillista az a feladatom, hogy tanúbizonyságot tegyek azok között az emberek között, ahol élek. Szentmisékre járok minden nap, az autóbuszmegállónál mindig találkozom 4-5 személlyel, ugyanabban az időben. Üdvözöljük egymást, beszélgetünk. Két évvel ezelőtt még senki nem mondott semmit a másiknak. Először köszöntöttem őket, - hová mész? - mit csinálsz? – másfele néztek, nem szóltak hozzám. Mára már teljesen megváltozott, megbarátkoztak, beszélgetünk. Ez lassan alakult ki, kijött az is, hogy én a templomba megyek, meglepte őket, hogy ilyen korán szentmisére megyek és innentől kezdtünk el Istenről beszélgetni. Ez a tanúságtételem, sajnos kevesen csinálják meg. Ezt kellene, hogy csináljuk mindannyian. Ez a Cursillo apostolságának a célja.

Hogyan tartunk kapcsolatot azokkal a jelöltekkel, akik befejezték a Cursillót? Akik a Cursillo három napján részt vettek, ahol én rektor voltam, igyekeztem velük kapcsolatban maradni, pl. mindenkiről van egy lap és erre ráírom a születés- és a névnapját. Figyelem és azon a napon felhívom és gratulálok neki. Vagy, ha lesz egy ünnep a városban, megkérdezem, hogy mész-e erre az ünnepre, amit a város szervez? Ezeket az alkalmakat mindig fel kell használni a keresésükre, de tiszteletben kell tartani a szabadságukat. Gyere velem a templomba, azt mondja, hogy nem, mert máshová kell menni. Gyere, igyunk egy kávét, - oda megyek. Amikor megittuk a kávét, most megyek a misére, elkísérsz? Misére nem megyünk együtt, de bejön velem a templomba, hogy üdvözöljük Jézust és akkor egy rövid időre bejön a templomba. Nem lehet először azt mondani, hogy gyónjál, áldozzál, ezt majd később.
Egy hónap múlva meghívom őket egy találkozásra, ultreyára, akkor majdnem mindenki eljön. Arról beszélünk, hogy mi történt a Cursillóban. Egy kicsit beszámoló, hogy lelkileg hogy ment az azóta eltelt egy hónap a Cursillo után és a végén megegyezünk abban, hogy más alkalommal is találkozunk. A következő alkalommal elmondhatjuk neki, hogy beszéljünk erről és erről az előadásról, amiről szó volt a Cursillóban. Akkor fel tudjuk tenni a kérdést, hogy mi érdekel téged? Legyen taktikánk, hogy finoman, szeretettel viselkedjünk, ne sértsünk meg senkit, a szabadságát és ne erőszakoljuk rá a mi elgondolásainkat a másikra. Mindig arra kell nézni, hogy Jézus ezt hogyan csinálta. A gazdag ifjúval kapcsolatban Jézusnak nagyon fájt, hogy elment.
Valaki megkérdezte, hogy Mallorcán miért nincs könyvünk, ami az összes előadást összefoglalja a Cursillóról? Azért, mert a betű öl, a Lélek éltet.
Mi a Cursillo sajátossága a negyedik napon? Ahogy mondtam már, a kiscsoport és az ultreya. A kiscsoport, hogy 3-4 baráttal összejössz. A kiscsoport a szabadságról szól. Jézus Krisztus nevében jövünk össze. Mindig ugyanazon a fix napon, órában találkozunk. Amikor összejöttök, határozzátok el, hogy mit fogtok csinálni. Ahogy már korábban elmondtam, kezdjük imádkozással, a szárnyasoltár alapján mit tettem, megvizsgálom a lelkiismeretemet, megnéztem, hogy kegyelemben éltem-e? Elmondom, hogy mi volt az a leggyönyörűbb élményem, amikor Isten közelében éreztem magam. A másik, amiről beszélj, hogy mit tettél az apostolságban. Beszélj arról is, hogy mit hibáztál, vagy mit nem éreztél jónak magadban. Jó, hogy van elhatározás, hogy mit teszek a jövő héten majd. A találkozás végén hálát adunk az Úrnak az összejövetelért.
Itt csak annyi történt, hogy te négy barátoddal megosztottad az életedet. Az örömeinket és a szomorúságainkat folyamatosan meg tudjuk osztani és ez a szabadság egy nagyon magasszintű légkörét teremti meg. Ez a szabadság az egymás iránti szeretet, amit Jézus mondott. Ennyi a kiscsoport célja. Ez pont olyan, mint amikor azt kérdezik, hogy milyen a Cursillo? Addig nem tudod, hogy milyen a kiscsoport, amíg nem élted át. Lehetnek papok is a beszélgetéseinken, a miénken sokszor vesz részt egy pap is. A negyedik örök napot úgy is hívhatjuk, hogy személyes kapcsolat.
Ezután az összes kisközösség összejövetele az utreya. Ez pedig szabadság az egész közösség szintjén. Az ultreyán a legfontosabb valakinek a tanúságtétele. Utána lehet, hogy egy pár személy reflektál az elmondottakra, hogy mi érintette meg a szívét. Mindezek után egy pap bezárja a találkozót. Hálát ad, ha van ott kápolna, akkor együtt menjünk oda, ha nincs, hálát adunk együtt. A papnak itt nem kell beszédet tartania, amit a cursillista a tanúságtételével csinált. Annyi kell csak, hogy az Evangélium tükrén keresztül elvarrja a szálakat. Mivel az ultreyán rövidebb az idő a személyes beszélgetésre, ez nem is olyan intim megosztás, mint a néhány fővel a kiscsoportban.

• Van-e Cursillós papok találkozója?
A. P. Igen, van! Különböző országokban van, de sok helyen is, hogy 4-5 Cursillós pap találkozik. De az is nagyon jó, hogy ha egy pap egy kiscsoporthoz tartozik.

Elmondom, hogy 60 év után mi az, ami leginkább megmarad a jól működő kiscsoportokban. A kiscsoport és az ultreya után mindig új és nagy lelkesedéssel megyünk haza.
Egyszer beszéltem Olaszországban az ultreyáról, hogy az ultreya az a hely, ahol a természetfölöttit a természetes szinten tudjuk megélni. Azért megyünk az ultreyára, hogy még keresztényibbnek érezzük magunkat, kapcsolatban legyünk a testvéreinkkel. Itt kapcsolatba kerülök olyanokkal, akik nagyobbak, és akik kisebbek nálam, így tanulunk egymástól. Hogy keresztények tudjunk lenni örömmel és ezzel egymást megfertőzzük. Felfedezzük Krisztust a tevékenységeinkben és erre felhívjuk egymás figyelmét.