A negyedik örök nap feltétele: 1./ legyen kiscsoportod, 2./ járj ultreyára – ez lesz a te biztosítási kötvényed, ahogy már mondtam. Ez a teljes biztonság.
Minden egyes mozgalomnak megvan a saját stílusa, célja, apostoli módszere és mindegyik kitűnő és kiváló. A Cursillóban a negyedik nap különleges dolog. Semmi más, úgy éljünk, mint az addigi dolgainkban, de más szemmel látunk. Minden mozgalomnak megvan a sajátossága. Hogy bent tudjunk maradni a mozgalomban és növekedni tudjunk, két fontos dolog van. Kipróbált, kitalált dolgok:, a kiscsoport és az ultreya. Van még a munkatársi iskola is. Világosan kell lássuk, hogy miért csinálunk Cursillókat, azért, hogy eljussunk az eltávolodottakhoz, és megmondjuk nekik, hogy szereti őket az Isten. Ezután mindenki azt csinál, amit akar, de ezt a tanúságtételt nekünk el kell mondani! Kell, hogy adjunk nekik egy saját négyzetmétert, lássák, amikor elhalad a mi négyzetméterünk mellett, hogy tudja, Isten szereti őt. Utána csináljon bármit. Miért mondom, hogy utána csináljon azt, amit akar? Az én küldetésem az, hogy aki mellettem van, az megtudja, hogy Isten szereti őt, az én küldetésem az, hogy ezt elmondjam neki, nem azt kell elmondanom, hogy gyónjál meg, hogy térjél meg. Nem, ez az én elsődleges küldetésem, ezt ő majd megteszi, ha akarja, én egy éhséget ébresztek benne, hogy a lépést ő megtegye. Nekem az a feladatom, hogy elmondjam, hogy szeret az Isten, és ha te akarod, akkor te boldog leszel. Nem adok se pénzt, se aranyat, egyetlen egy dolog, amit én adhatok, hogy elmondom: Isten szeret téged! Más módszerek is vannak, azok is nagyon jók. A Cursillo azért lett kitalálva, hogy elmondjuk az embereknek, hogy Isten szereti őket. Három fő területem van, amivel teendőm van: a házam, a munkahelyem és mindazok a helyek, ahová járok ezeken kívül, akár kikapcsolódni is.
Az én kiscsoportom tagjai ezekben a napokban a mindennapos tevékenységeiket értünk ajánlják fel. A kiscsoport nem jelent mást, mint szeretetben élni az életünket. A kiscsoportokban ugyanazt a titoktartást kell tenned, mint a papoknak a gyóntatószékben hallottakról. A társaid titkait nem pletykálhatod el senki másnak. Ezt én nem tehetem és ő sem beszélhet arról, ami hétről hétre történik, ezekről nem beszélünk, és ez így fantasztikus. A csoportban teljes intimitás van. Egy pap társammal, akivel egy csoportban vagyok, Eduardo 45 éven keresztül volt kiscsoportban, és még két emberrel. Amikor Eduardo meghalt, ez a három személy velem helyettesítette Eduardot, engem hívtak meg a csoportban az ő helyére, ami nekem igen nagy megtiszteltetés volt. Most sajnos az egyik személy három hete beteg volt, nála tartottuk a kiscsoportos találkozót.

Ultreya: ez a kiscsoportok találkozója. Ott nincs az az intimitás, mint ami a kiscsoportokban van, itt ismerkednek egymással az emberek. Mallorcán a közösség nagyon erős. Az ultreya három pontját csináljuk: 20 percben megosztjuk kiscsoportban a szívünk örömeit, bánatát. Az ultreyán nem ugyanazokkal a személyekkel alakítunk kiscsoportot, mindig másokkal beszélgetünk. Itt nem számolunk be arról, hogy hányszor járunk szentmisére, azt mondjuk el, hogy mikor éreztem magam legközelebb Jézushoz. Nagyon szép pillanat, amikor beszámolok arról, hogy mikor éreztem legintenzívebben Isten jelenlétét. Amikor a barátod megosztja veled, hogy melyik pillanatban volt közel Istenhez, azt is elmondjuk, hogy milyen apostoli munkát tudtunk végezni az eltelt időben. Apostoli siker lehet, hogy mit tettem másokért, akár magamért. Apostoli sikerem: elmentem egy süteményes boltba és vettem magamnak egy kicsi süteményt, 80 centbe került. Elfelejtettem kifizetni. Ettem az utcán a süteményt, amikor vagy 200 méterre voltam az üzlettől és eszembe jutott, te jó ég, nem fizettem ki a süteményt. Majd megfordult a fejembe, hogy csak 80 cent, nem nagy pénz. Visszafordultam, megkerestem a kislányt, aki a süteményt eladta nekem. Úgy, hogy ne vegye észre a főnöke, nehogy bajt okozzak neki, elmondtam, hogy elfelejtettem kifizetni a 80 centet. Ez egy apostoli cselekedet volt. Ott várakozott egy asszony. Egy nagyobb süteményt csomagoltak neki, ő látta, hogy én elvittem a süteményt. Ez az asszony azt mondta, hogy vannak még jó emberek a földön. Ez egy apostoli siker volt. De azt is elmondjuk a kiscsoportban, hogy milyen bajaink, elbukásaink voltak. Az ultreyán valaki mond egy tanúságtételt, ez nem egy tanítás, ez tanúságtétel. A közösségnek elmondja, hogy Jézust hogy élte meg, majd a találkozót a pap zárja. A pap egy kis összefoglalót mond, amit hozzákapcsol egy evangéliumi részhez. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a cél a kiscsoport alakítása. A Cursillónak (a három napnak) az lesz a gyümölcse, ha kiscsoportunk lesz és járunk ultreyára. Van olyan, aki a kiscsoportján és az ultreyán túl még elmegy a munkatársak iskolájába is, belőle lehet a munkatárs. De aki csak az első lépésig jut, az is nagyon jó. Az első állomás is ugyanolyan jó a cursillista számára, mint akik a további állomásokig is eljutnak. Ha Magyarországon mindenki meggyújtja az egy négyzetméterén a saját gyertyáját és az összes egy négyzetméteren meggyújtott gyertyáját egymás mellé raknánk, ki lehetne olvasni, hogy Isten szeret engem. Amikor én a repülőben ülök, azt láthatnám /vagy aki Magyarországra érkezik, vagy innen elutazik, /hogy Isten szereti Magyarországot.